12 dec Ha nem büntetsz, Téged büntethet a NAV – Adóügyi csontváz

Még idén el kell komolyan gondolkodni azon, hogy mit is kell kezdenünk a 2014. március 15-től hatályos Ptk. 6:155. § (2) bekezdésével. Érthetőbben, hogyan kell kezelnünk a kötelezően érvényesítendő 40 EUR késedelmes fizetés utáni költségátalányt. Elöljáróban annyit érdemes tudni ennek a paragrafusnak az előzményéről, hogy egy EU-s irányelv „meghonosítása”, mely segítő szándékkal, a folyamatos kintlévőséggel küzdő szállítóknak biztosít lehetőséget törvényi keretek között, hogy a későn teljesítők felé minimum 40 EUR költségátalányt érvényesítsen a behajtás költségeire.

A mi törvényünk ezt nem lehetőségként kezeli, hanem kötelezően előírja. Azon túlmenően, hogy egy ilyen kötelezően érvényesítendő költségátalány milyen hatással lehet a vevő-szállító viszonyra vagy, hogy ennek az adminisztrációjára mennyire készültek fel könyvelőszoftverek, mi a számviteli teendőket vesszük sorra mind a vevő, mind a szállítói oldalon, akár érvényesítik, akár nem.

Először vegyük sorjában a költségátalány jellemzőit!

• függetlenül attól, hogy a szállító küldött-e a késedelmesen fizető vevőjének a fizetési felszólítást, vagy sem, a késedelembe esés napjától a 40 EUR költségátalány megilleti a szállítót;
• a költségátalány összege független attól, hogy a késedelmesen fizető vevő mekkora összeggel és hány napja tartozik (előállhat az az eset is, hogy 1-2 napos fizetési késedelem esetén nagyobb a költségátalány, mint a késedelmi kamat összege);
• késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az a vevőtől; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével a vevő késedelembe esett;
• abban az esetben is követelhető, ha a szállítónak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett;
• attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett neki felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem
• a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet;
• 40 EUR-nál magasabb összegben is érvényesen meghatározható;
• a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.
• a 40 EUR költségátalányt a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő napján érvényes MNB árfolyamával kell forintosítani.

Nos, lássuk a teendőket a szállítói részről!

Könyvelési, adminisztrációs szempontból a legegyszerűbb, ha a késedelmes fizetés után érvényesítettük a költségátalányt és a vevő ezt meg is fizette a mérleg készítés időpontjáig. Ekkor, és csak ekkor, az érvényesített költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni.

Az egyik számviteli alapelvet szem előtt tartva (óvatosság elve), csak a ténylegesen befolyt költségátalány kell a könyvekben nyilvántartani. De ettől függetlenül célszerű legalább egy analitikát készíteni a nem befolyt költségátalányokról. Meggondolandó esetleg a 0-s számlaosztályon nyilvántartani a nem befolyt költségátalányt. Ez az analitika, nyilvántartás jelentős többletmunkát kíván a könyvelőtől, főleg ha a könyvelőszoftvere nem tud kellő kigyűjtést készíteni a számára. Társasági adó vonzata is csak a ténylegesen befolyt költségátalánynak van, mivel az egyéb bevételeken keresztül növeli a társasági adó alapját.

Igaz, hogy a Ptk. kizárja annak lehetőségét, hogy a szerződésben semmisnek tekintsék, vagy előre elengedjék a költségátalányt, de a szállító a későbbiekben lemondhat erről az igényéről. Ezt, jelentős adminisztrációs és ezzel járó költségteher mellett, akár a késedelmesen fizetett számlánként megteheti, de talán mégis egyszerűbb, ha az év végi záráskor egyébként is kötelező, vevő-szállító egyeztetésekor teszik meg.

Érdemes minden szállítónak és vevőnek kiküldeni az egyeztető leveleket, még akkor is, ha az év végén nincs egymással szemben követelés, mert év közben minden rendezésre került. Ezeken az egyenlegközlőkön feltétlen tüntessük fel, hogy nincs semmilyen követelésünk az ügyféllel szemben, mert ezzel a mondattal már le is mondtunk a költségátalányról (kvázi elengedtük azt). Ha nagyon precízek, és pontosak szeretnénk lenni az egyenlegközlőn feltüntethetjük azt is (természetesen számlánként, vagy ha szerződésben rögzítettük a részletfizetéseket, akkor részletfizetésenként), hogy milyen számlák után milyen tételeket engedünk el. Ezzel a vevő szállítói kapcsolatot tudjuk menteni, viszont a többlet adminisztráció megmarad nekünk. A klasszikus követelés lemondás rendkívüli ráfordítást jelent(ene), mivel ebben az esetben nem a könyvekben nyilvántartott követelésről van szó, nem kell rendkívüli ráfordítást könyvelni. Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.

De mi a teendő vevői oldalon?

Itt a kötelező érvényűség már erősebben jelentkezik. Egyéb ráfordításként kell elszámolni a megfizetett költségátalányt, és a fizetendő költségátalányt is a kötelezettségekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy a vevőnek minden szállítói számláját végig kell ellenőriznie, hogy időben fizetett-e. Ha ez nem sikerült (az sem mentesíti, hogy ez nem az önhibájából történt) önmagának ki kell számolnia számlánként, vagy részletfizetésenként a költségátalányt. Sőt ezeket a költségátalányokat is nyílván kell tartani, hiszen a törvény írja elő a fizetési kötelezettséget. Amennyiben a szállító írásban lemond a költségátalányról, akkor elengedett kötelezettségként rendkívüli bevételként kell lekönyvelni.

Ha nem számviteli oldalon szeretnénk ezt a problémát megoldani, akkor is van lehetőségünk. Nem tiltja egyik törvény sem, hogy a szállító és a vevő a kiállított számla után megállapodjon egy másik fizetési határidőben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fizetési határidőt ki lehet tolni úgy, hogy közben nem kell a számlát lemódosítani (hiszen a számlának nem kötelező tartalmi eleme a fizetési határidő), nem kell a 40 EUR költségátalányt felszámolni, nyilvántartani. Többletmunkával természetesen ez is jár, hiszen a feleknek egymással írásban kell megállapodniuk.

Szerző: Taxversum Könyvelő Iroda

Tettszett a cikk? Oszd meg a Facebook-on, vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírlevél