03 dec Ez az, amit Önnek is tudnia kell – azaz érthetően a reklámadóról

Habár a reklámadó törvény – még a júliusi módosítás után is – néhol kicsit szűkszavú és jó pár helyen kérdéseket hagy maga után, a NAV által kiadott információk és állásfoglalások alapján azért már sok kérdésre választ kapunk. A probléma csak az, hogy a ránk zúdított paragrafustenger és egyéb információmorzsák közt nehéz tisztán látni.

Az alábbi cikkben a Taxversum Könyvelő Iroda csapata, a rendelkezésre álló információk alapján konkrét példákon keresztül igyekszik egységbe foglalni és megvilágítani a tudható, biztos információkat, és az elkerülendő csapdákat.

 

Az adózók köre

Vágjuk is bele, és lássuk azt, amit már biztosan tudunk és kötelezettséget jelenthet számunkra:

A reklámadó törvény az adóalanyokat alapvetően két csoportba sorolja.

1. Azokra, akiknek a tevékenységük folytán reklám bevételeik vannak (ők a média felületek tartalom gyártói és értékesítői), és
2. Azokra, akiknek reklám költségük van (ők a média tartalmak vásárlói, végfelhasználói, illetve a saját reklámot közzétevők).

 

A média kibocsátók reklámadója

Első körben nézzük meg, hogyan alakul az adóalapja azoknak a cégeknek (első csoport), akik tevékenységük folytán tartoznak az adó hatálya alá.

A média gyártók esetében az adó alapja, az ezen tevékenységből származó nettó árbevétel. Az adó mértéke sávosan lett meghatározva az alábbiak szerint:

 

Adóalap	Adó mértéke
500 millió forintot meg nem haladó része után	0%
500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után	1%
5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után	10%
10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után	20%
15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után	30%
20 milliárd forintot meghaladó része után	40%

 

 

Vigyázat, a törvényalkotó figyelt arra is, hogy a cégek szétdarabolásával ne lehessen az adót kikerülni, vagyis kapcsolt vállalkozások esetében az adóalapot össze kell vonni, és az adót arányosan kell megfizetni. A NAV állásfoglalása egyértelműen kimondja, hogy a kapcsolt vállalkozás tényét a TAO tv. szerinti megfogalmazás alapján kell vizsgálni, és alkalmazni, ha az adóév bármely időszakában fennáll a kapcsoltság ténye.

 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Vegyünk egy képzeletbeli példát, mely szerint egy cégcsoportban van 3 cég, amelyeknek reklámtevékenységből származó árbevétele a következők szerint alakul:

• A cég reklám tevékenységből származó nettó árbevétele: 1 milliárd Ft.
• B cég reklám tevékenységből származó nettó árbevétele: 2,5 milliárd Ft.
• C cég reklám tevékenységből származó nettó árbevétele: 3,5 milliárd Ft.

A törvény értelmében ezen árbevételeket össze kell vonni, ami a mi példánkban (1+2,5+3,5)=7 milliárd Ft.

Lássuk ezt pontosan, konkrét számokkal alátámasztva. A 7 milliárd Ft összevont adóalappal kalkulálva a következő módon alakulnak az egyes sávokra bontott fizetendő adófizetési kötelezettségek.

 

 

Adóalap	Adó alapot jelentő bevételek	%	Fizetendő adó
1 sáv	500 000 000 Ft	0%	0  Ft
2 sáv	4 500 000 000 Ft	1%	45 000 000 Ft
3 sáv	2 000 000 000 Ft	10%	200 000 000 Ft
Összesen	7 000 000 000 Ft		245 000 000 Ft

 

 

 

Az így meghatározott 245 millió Ft-nyi adót pedig az egyes cégek árbevételei alapján kell arányosítani, melyet az összesített árbevétel és az egyes cégek árbevételeinek hányadosaként számolhatunk ki.  A százalékos arányok alapján tehát az A, B és C cég konkrétan fizetendő adója:

 

 

A reklámköltséget elszámolók adója

Tehát azt már tudjuk, hogyan kalkuláljuk a média kibocsátók reklámadóját.

Most nézzük meg a reklámtörvény hatálya alá tartozó cégek másik, a reklámköltséget elszámolók – vagy reklám közzétételét megrendelők – körét.

Az ő esetükben egyszerű a képlet: a médiaszolgáltatást igénybevevő, vagy saját reklámot (pl. szórólap) közzétevő cégek részére csak a havi 2,5 millió Ft reklám költség feletti költés után képződő adóalap után keletkezik adókötelezettség.  A 2,5 millió Ft feletti rész adómértéke 20%.

Ezen a ponton, a törvény olvasásakor szinte mindenkiben felmerül a kérdés, hogy adóalap szempontjából bruttó, vagy nettó költséget kell figyelembe venni? A NAV állásfoglalása egyértelműsíti ezt a dilemmát, mely szerint a nettó költséget kell alapul venni.

Viszont vigyázni kell, ugyanis ha az adózó az adott ügylet kapcsán nem jogosult az ÁFA levonásra, bizony előfordulhat olyan eset, amikor az ÁFÁ-val növelt (bruttó) költséget kell figyelembe venni! Az adóelszámolás időszaka a számla kézhezvételének hónapja.

 

Reklámadó buktatók, elkerülendő aknák

A reklámadó értelmezése során több, sokszor csak utalás jelleggel közzétett kitétel is felmerül, melyek helytelen értelmezése vagy figyelmen kívül hagyása az év végi adó elszámolásokban súlyos százezreket, vagy milliókat jelenthet!

 

1.) Kötelező nyilatkozat tétel

Vigyázat! A törvény értelmezésében adóalannyá válik a reklám közzétételének megrendelője is, ha a reklám közzétevője nem nyilatkozik a következőkről:

• adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy
• az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

Tehát a nyilatkozatok bekérése nagyon fontos lesz minden reklám szolgáltatást megrendelő adóalanynak.

A jelen állás szerint sem a törvény, sem a NAV állásfoglalás nem ír elő meghatározott formát vagy tartalmat a nyilatkozat megtételére vonatkozóan, csak azt, hogy a reklám-közzétevőnek a nyilatkozatot a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán, vagy számviteli bizonylaton, vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben), vagy külön nyilatkozatban kell megtennie! A megrendelő szempontjából tehát ezek bármelyike elfogadható.

 

2) A közzétevő nyilatkozat-adási kötelezettsége

A közzétevő nyilatkozat-adása jogszabályi kötelezettség, ezért a megrendelővel már közölt nyilatkozat nem vonható vissza. Fontos kitétel, hogy a nyilatkozat a megrendelőt terhelő adókötelezettség elévülési idején belül pótolható, illetve kizárólag a törvény hatályba lépését, vagyis 2014. augusztus 14-ét követően megkötött szerződésekre vonatkozik.

 

3) Várható, kalkulált adóalap

Nyilatkozni az adóévi várható (kalkulált) adóalap alakulásának figyelembevételével lehet; de nem kell a nyilatkozat tartalmát módosítani akkor sem, ha például a közzétevő arról nyilatkozott, hogy az adóévben adókötelezettség nem terheli, de a tényleges adatai alapján mégis adófizetésre kötelezett.

 

4) Társasági adóalap módosító tétel

Ezen a ponton szeretnénk nyomatékosan felhívni az adózók figyelmét arra, hogy nagyon fontos lesz a nyilatkozatok gyűjtése azon adózók számára is, akik nem kötelezettek a reklámadó megfizetésére (Pl.: mert nem érik el az adóalap határát).

A reklámadó törvénnyel párhuzamosan ugyanis, a TAO Tv. 3. számú melléklete is módosult. Konkrétan a „nem a vállalkozás érdekében felmerülő egyes költségek”felsorolása kiegészült a 16. ponttal, ami azt írja elő, hogy a társasági adó alapjának számításakor nem számít költségnek, azaz adóalap növelő tétel (az olyan reklámköltséget tartalmazó számlák (nettó) értéke), amelynek kibocsátója nem nyilatkozott arról, hogy a reklámadó kötelezettséget ő teljesíti. Vagyis a TAO szempontjából minden egyes olyan forint, ami mögött nincs nyilatkozat, adóalap növelő tétel!

 

A jó hír viszont, hogy a megrendelőt önmagában a nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól! Így a legfontosabb azt megjegyezni, hogy a szolgáltatóktól minden esetben (akár a számlán, akár a szerződésben) be kell kérni a nyilatkozatokat.

 

További nyitott kérdések

Jelen pillanatban ennyit lehet konkrétan tudni a „reklámadó” működéséről, de várhatóan a kormányzat a 2015-ös adóévben ismét hozzányúl a törvényhez. Mindezeken felül összességében számos kérdés nyitott-, és továbbra is megválaszolatlan maradt az adótanácsadói szakma számára.

 

Szemelgessünk ezekből a kérdésekből:

1. A reklámadó törvény hatálya alá tartoznak a nem nyomtatott reklámok is? Pl. hímzett logó.
2. A PR szakma igen leleményes, sok helyen helyeznek el „észrevétlenül” reklámot, amit a jelen törvény nem nevesít. Ezekkel a reklámokkal mi a helyzet? Hogyan kell kezelni?
3. Az online médiafelületeken elhelyezett reklámok estén a törvény nem definiálja, a „túlnyomórészt magyar nyelvű” meghatározást. A másik kérdés ezzel a meghatározással kapcsolatban, hogy az itt elhelyezett reklámok esetében könnyen megoldható, hogy ne legyen a reklám „túlnyomórészt magyar nyelvű”, mégis eléri a reklám a célját. Ezekkel a reklámokkal mi a helyzet? Hogyan kell ezeket kezelni?
4. Reklámnak minősül a szállításkor használatos védőcsomagoláson elhelyezett logó, vagy cégnév?

Talán ezekre a kérdésekre is választ kapunk jövőre, hiszen már többen nyilatkoztak arról, hogy 2015-ben várhatóan újra módosítják a reklámadó törvényt.

 

Szerző: Taxversum Könyvelő Iroda

Tettszett a cikk? Oszd meg a Facebook-on, vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírlevél